5.Rész

"Jön egy fordulat, bekattan valami, és az ember érzi, hogy változás következik, sőt, már be is állt. (...) És többé már semmi sem lesz a régi, soha."

Éppen bevásároltunk a hétvégére a szupermarketben  mikor egy srác közelítene felénk.
- A francba nem igaz akárhova megyek ez mindig követ. -kezdtem.
- Ki babám?
- Sziasztok!
- Komolyan követsz mindenhova. Most honnan tudtad, hogy itt vagyok?
- Szépek a face kiírásaid.
- Várj le vagy tiltva!
- Sok face van a világon!
- Várj te meg ki a franc vagy? -kérdezte a srác.
- Patocska Olivér, Kinga barátja.
- Ó szóval találkoztál egy sztárocskával.
- Várjunk csak te ki is vagy? -mondta már idegesen Oli.
- Tóth Bence, Kinga exe.
- Várjunk egy kicsit soha nem jártam veled.
- A lehetőséged megvan rá többet adok neked mint ez a Patocska.
- Hagyj békén nekem Olivér a szerelmem nem te!
- Hallod húzz el!
- Te húzz el! -ezzel megfogta a kezemet és húzni kezdett de ki tudtam magam szedni a szorításából.
- Na ebből elég mi mentünk! -mondtam majd kihúztam a szupermarketből Olivért.
- Ki volt ez kicsim?
- Egy srác aki mindig szerelmes volt belém de soha nem akartam járni vele és mindig mindenhova követ.
- Értem akkor jó.
Visszafele pedig a rádiót hallgattuk amikor megszólalt Oli hangja énekelve majd bemondták, hogy: ByTheWay - Álmodj még. Oli rögtön énekelt is. Bár én nem szeretek énekelni rávett ezért énekeltem mire ő tátott szájjal nézett rám.
- Mi az?
- Ő az a hang.
- Ennyire rossz?
- Inkább ennyire jó.
- Nem is
- Dehogynem.
Otthon a nyakamba akasztotta a gitáromat majd elmondta mit játszak játszottam miközben ők énekeltek. hamarosan bekapcsolódtam és már pár perc múlva csak egyedül énekeltem körülnéztem sok sok leesett áll. mikor abba hagytam Benny csak ennyit mondott:
- Oli te tudtad milyen hangja van de elmondani luxus mi?
- Na én is ma tudtam meg.
- Hé én is itt vagyok srácok.
- Honnan a francból van a hangod? -kérdezte Lara.
- Ja te sem tudtad? -nézett rá Sziki.
- Soha nem szeretett énekelni szerinte "szörnyű" hangja van.
- Erre mondtad a szörnyűt?
- Soha nem énekeltem mert egyszer kigúnyoltak, hogy szörnyű hangom van.
- Na ne ki volt az a hülye.
- Olit kérdezd ma majdnem bevert neki.
- Mi van?
Majd gyorsan elmeséltük mi is volt ma.
- Jól tetted volna ha bevertél volna neki.
Ekkor szólt a mobilom mire felvettem.
- Szia anyu!
- Szia!
- Mi az?
- Nos hozd a vejem és magad le holnap ide!
- Jól van megpróbálom lecsalni.
- Add a telefonhoz.
- Oliiiiiiii anyu veled akar beszélni.
- Szia itt Oli.
- Oké kedves vejem holnap szépen lejöttök mindketten vagy inkább négyen hozzátok Laráékat mert az anyuja már várja.
- Oké megyünk.
- Lesz olyan süti amit szeretsz!
- Akkor mindenképp megyünk.
- Oké akkor holnap sziasztok!
- Holnap anyud megtöm sütivel nyami. -mondta Oli miután letette a telefont.- Ja és Lara Sziki ti is jöttök csak ti Laráékhoz mész.
- Mi van én biztosan nem!
- Dehogynem anyu már elkönyvelt ismeretlen vejének.
- Na ne!
- Nyugi Olit nálam már akkor elkönyvelték mikor cirmiért mentünk le pedig akkor még nem is jártunk.
- Na akkor én szerencsés vagyok.
- Na jó 7-kor indulás.
- Mikor? Akkor alvás.
- Igenis. -mondtuk Lara én és Sziki egyszerre.
Majd felkapott Olivér és bevitt a szobánkba. Majd két perc és már aludtunk is.
Reggel nagy nehezen felkeltettem Olit majd elindultunk a kocsival mikor letettük Laráékat Szikinek a nyakába Lara húga ugrott majd meglátta Olit és már az ő nyakában lógott. Majd mikor engem meglátott sikított egyet majd már az én nyakamba ugrott.
- Na látod hiába vagyok híres de ő mégis inkább a te nyakadban lóg. -tettetett durcizott be Oli.
- Majom pusziltam meg.
- Na jó mi mentünk a süti fele tovább.
- Oké sziasztok!
mi már csak anyáéknál álltunk meg mire anyu ki is szaladt és a nyakunkba ugrott.
- Össze törsz minket anyu.
- Jaj bocsi!
- Na csak le jöttetek.
- Oli inkább csak a süti miatt.
- De kis haspók valaki bent van az asztalon.
- Oké apu hol van?
- Hátul.
- Oki.
Hátra menet a szomszédban egy srác köszönt rám.
- Szia!
- Hello!
- Hogy hívnak?
- Kinga. Téged?
- Márk vagyok most költöztem ide. Csak nem ismerem annyira a környéket valamikor segítenél?
- Bocs Pesten lakok csak a szüleimhez jöttünk le.
- Aha értem.
Majd hirtelen Oli jelent meg mögöttem egy sütivel.
- Szia. -köszönt.
- Szia, Márk!
- Patocska Olivér.
- Tudtam, hogy valahonnan ismerős vagy de már leesett.
- Ne már nincs egy ember aki ne ismerne fel miután bemutatkoztál?
- Nem hinném.
- Rendben feladom a keresést.
És hirtelen elkezdődött az álmodj még a szomszéd házból. Oli rögtön énekelne meg rappelne.
- Na jó az még mindig rejtély, hogy tudod ilyen gyorsan mondani a szavakat.
- Ne tőlem kérdezd. -mondta Márk.- Oli fuss most jön a 8 éves húgom és szét szed.
- Csendes visszavonuló!
Már épp mennénk el mikor egy bokor mögé mikor hirtelen csak ennyit hallottunk.
- Na mi van egy Oli hasonmás van a szomszédban?
- Várjunk csak -ment vissza Olivér.- tudtommal semelyik hasonmásnak nincs vámpírfoga.
- Ezt nem kellett volna Oli. -mondta Márk.-
- Na megvan még? -mentem oda én is.
- Még.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ Oli van a szomszédban. -mondta a kislány sikítva.
- Shhhhh maradj csendben kérlek.
- Oké, de aláírod a pólóm?
- Rendben.
- Na én megmondtam, hogy mindenki ismer.
- Őt ki nem?
- Nem tudom igazából amikor felköltöztem Pestre a felső szomszédomék voltak és le néniztek de meg sem ismertem őket.
- És én ezt miért csak most hallom?
- Mert mindig a kaján jár az eszed és nem figyelsz.
- Ok ez jogos.
- Kingaaaaaa hol a vejem? -hallottuk anyu kiáltását.
- Na jó azt hiszem mennünk kell sziasztok!
- Sziasztok!
- Hello!
Besétáltunk és anyut találtuk egy nagy dobozzal a kezében.
- Nagy ajándék nektek.
Olival egymásra néztünk majd Oli átvette a csomagot ami nyüsszögött egyet erre Oli a kezembe nyomta.
- Ez nyüsszög á én ki nem nyitom megtámad!
- Patocska Olivér megijedt egy nyüsszögéstől ez kész.
- Jól van na.
- Oké kinyitom.
Mikor kinyitottam egy kölyök kutyus nézett rám vissza.

- Jaj de édes! -mondta Oli.

- Előbb még meg akart enni!

- Oké na nem tudok vele mit csinálni.

- Na csak hogy tudjátok őt menhelyről hoztam. Amivel az életét mentettük meg. -mondta anya.

- Szerencsétlenek!

- De ő nem az!

Majd lassan haza indultunk anya nagy nehezen engedett csak utunkra. Mikor felvettük Szikiéket Lara kérdőn nézett az ölemben ülő kiskutyára.

- Anyától kaptuk.

- Jaj de cuki.

- Hát az de honnan szerzett ilyen cuki fajtatiszta kölyköt? Mert én sehol nem találtam még ilyet akárhány fajta tenyésztőnél jártam.

- Ha azt mondom egy menhelyről van?

- Nem hiszem el.

- Pedig de!

Amikor hazaértünk senki az égvilágon nem volt ott. megcsináltam a kutyusnak a helyet majd mi is aludni tértünk azonban a kiskutya félt és hozzánk jött oda és mellettem talált helyet majd olivér felé fordultam aki engem nézett és álomba borultam.