*Kinga*
Amit este csinált Oli az fura volt nem is kicsit habár már megtörtént és kicsit élveztem is, de kijárt érte a pofon. Reggel arra keltünk, hogy a kintiek az első palacsintákért verekszenek. Mikor kinyitottam a szemem Oli mosolygott rám vámpírfogaival és keze a derekamat fogta.
- Jól aludtál?
- Nem igazán.
- Miért?
- Mert még mindig beszélsz álmodban.
- Tényleg és mit beszélek?
- Jobb ha nem tudod. -szólalt meg Lara mögöttem.
- Ennyire gázakat?
- Nem gázat csak hogy is mondjam, nos, hát kicsit fura dolgokat.
- És miről?
- Vagy inkább kiről? -szólalt meg Benny.
- Na várjunk csak én valakiről álmomban beszéltem? -nézett rám ijedtem.
Én csak bólintottam és holt vörös voltam.
- Hé Feng kijöhet már?
- Igen. -sóhajtottam.
Mire kinyitotta Ázsiai haverom az ajtót szerencsétlenségére pont hátat fordított nekem igy a hátára vetettem magam és épp kezdtem volna a fejét letépni de megint Oli karjával szembesültem.
- A francba már na mindegy megkapta. -mondtam még mindig Oli karjai közt.
- Nem baj biztonság kedvéért még foglak.
- Na ne Patocska Olivér ha nem engedsz el lesz még egy pofon nyom az arcod másik felén.
- jól van szia elég ez is jó, hogy nincs koncertünk mert akkor ki tudja mit gondolnának az őrültebbek.
- Szerencséd.
Majd nekiálltunk meccset nézni. én leültem a kanapéra majd nem sokkal a fiúk is Oli és Lara közt helyezkedtem el míg Lara másik felén Sziki foglalt szorosan helyet.
a másik két srác a fotelekben ült.
- Na ki játszik? -kérdezte Ya Ou.
- Real és Barcelona. -mondta Sziki
- Hol van Messi? -sikítottunk a mellettünk ülő fiúk fülébe Larával.
- Elől most megy előre nála van a labda.
- Barcelona! Barcelona! -szurkoltunk mi négyen a kanapéról.
- Real! Real! -mondták a fotelekről.
Egy darabig még néztük a meccset majd jött egy telefon hívásom anyu volt az.
- Szia anyu.
- Szia! -mondta szipogva telefonba.
- Mi a baj.
- A-a nagybátyád.
- Mi történt a nagybátyámmal? -ekkor már mindenki a kétségbeesett fejemet nézte.
- Meghalt. -suttogta a telefonba.- Valamikor ki tudsz jönni még ma a házához?
- Szerintem igen.
- Oké. -mondta anya és letette.
Akaratom ellenére lefolyt egy könnycsepp az arcomon mire Oli odajött letörölte majd megölelt. Pár perc múlva átöltöztem feketébe és ennyit mondtam:
- Valaki kivisz a külvárosba? -kérdeztem kissé rekedtes hangon.
- Én kiviszlek. -mondta Olivér.
- Köszi.
- Na gyere! -majd kezébe fogta a slusszkulcsot.
- Lara tied a ház mindjárt itt vagyok!
Az úton végig csak az ablakon nézelődtem ki majd azt éreztem, hogy Oli a kezét a térdemre teszi. Csöndben mentünk csak néha szólaltam meg navigálást adni. Majd mikor odaértünk apa és anya várt engem. Én rögtön a nyakukba ugrottam. Nem bírtam tovább elszakadt a cérna. Szerencsére anya felkészült erre.
- Gyertek be gyorsan! -mondta majd behúzott engem és Olit a házba ami elég nagy kertes ház volt nem messze az én házamtól. Ott egy ügyvéd fogadott.
- Jó napot és részvétem! Azért hívtunk téged ide mert mint tudod a nagybátyád egyetlen élő rokona édesanyád és a családja volt és éppen ezért a házat és minden vagyonát rád hagyta. -mutatott felém.
Meg sem szólaltam csak alá írtam egy fecnit ami arról szólt, hogy átvettem a házat. Majd kikísértük a férfit és anyuval diskurálni kezdtünk mi is legyen a házzal.
- És mi lenne ha eladnánk a pénzt meg megfeleznénk?
- Nem kell eladni. -mondta apa.- Mi lenne ha ideköltöznél a barátnőddel Larával?
- Végül is legalább nem állna üresen.
- Oké mi lenne ha holnap átugranék segíteni átcuccolni?
- Ne fáradjon! -mondta Olivér.- Majd mi segítünk.
- Aha szóval te és a híres segítséged. -néztem rá kicsit komolytalanul.
- Na jó most tényleg segítünk.
- Oké de ha nem nem kapsz az otthoni sütiből.
- Oké. -nyelt egyet.
- Látom jól megismertétek egymás gyenge pontjait. -mondta anya.
- Persze de csak én. -mondtam.
- Ó szóval nem tudja, hogy mennyire csikis vagy.
- Á szóval csikis. -nézne rám ördögien mire én elkezdenék a kert felé futni.- Na állj csak meg ezt még megbánod!
- Oli nehogy megpróbálj megcsikizni!
- De de! -és már el is kapott mivel éppen elestem volna de megfogott és csikizni kezdett mire én lefogtam a kezét.
- Patocska Olivér ha nem hagyod abba tényleg nem kapsz enni. -de mire kimondtam a nevét a szomszédból egy ismerős fej bukkant elő.
- Sziasztok
- Szia Szandi!
- Szia! -mondta Oli abbahagyva a csikizésem.
- Részvétem a nagybátyád miatt.
- Köszi. Ja tényleg erről a majomról meg is feledkeztem.
- Ki a majom. -kérdezte Oli.
- Te! -mondtam mire ő bedurcizott.- Szandi ő itt Patocska Olivér! Oli ő pedig Rácz Szandra!
Szandinak tátva maradt a szája a név hallatán.
- Na ne már! Látod Oli ezért nem megyek veled sehova mindenhol ismernek.
- Hát tehetek én róla túl szívdöglesztő vagyok!
- Na ez az ami nem igaz.
- Hé én is itt vagyok! Mi lesz a házzal?
- Hát én meg a barátnőm ide költözünk.
- Na gyere lesz még időtök beszélgetni nekem viszont kaja kell.
- Tudtam, hogy nem bírod ki vacsiig. -mondtam.
- Szia! -köszöntem el.
- Sziasztok!
- Hello!
Majd elindultunk a kocsi felé. Mikor haza értünk csak Benny és Ya Ou nézte a TV-t.
- Sziasztok! Többiek?
- Sziasztok! Épp bent romantikáznak.
- Na ne! Sziki! -ordított egy nagyot Oli. Mire ők kézen fogva jöttek kifele.
- Na jó Lara pakolj költözünk.
- Mi? Oké! De hova?
- Nagybátyám kertes házába. két emelet 6 szoba bebútorozva. Ja és 2 fürdő vár minket.
- Várj megyünk mi is. -mondta kiskutya szemekkel Benny.
- Jól van gyertek de ketten a 2 nappaliban alszotok mivel 4 hálószoba van és 6-an vagyunk.
- Ő végül is itt is elfértünk! -kapcsolódott be Oli.
- Na jó kihez hívjuk a mentőt? -kérdezte Sziki.
- Olivérhez szerintem. -mondta Lara.- Én megvagyok Szikivel.
Szúrós szemmel néztem Olira aki vissza mosolygott kivillantva a vámpírfogait.
- Na jó!
- Ez az nem öl meg! -ugrott Oli.
- Na alvás! -mondta Ya Ou.
- Én lezuhanyozok. -mondtam.
- Na és hol marad a vacsim.
- Jó valaki adjon neki kaját.
- Csinálok valamit. -mondta Feng.
Miután lezuhanyoztam bementem a szobámba majd aludni próbáltam de arra keltem fel fél óra múlva, hogy Oli homlokon puszil és azt mondja:
- Jó éjt!
Majd átfogott a kezével és pár perc múlva már álmában szuszogott. Teljesen össze voltam zavarodva. Miért puszilgat? És múltkor az a csók? A francba azt hiszem Oli belém esett! Ezzel a gondolattal elaludtam.
Egy darabig még néztük a meccset majd jött egy telefon hívásom anyu volt az.
- Szia anyu.
- Szia! -mondta szipogva telefonba.
- Mi a baj.
- A-a nagybátyád.
- Mi történt a nagybátyámmal? -ekkor már mindenki a kétségbeesett fejemet nézte.
- Meghalt. -suttogta a telefonba.- Valamikor ki tudsz jönni még ma a házához?
- Szerintem igen.
- Oké. -mondta anya és letette.
Akaratom ellenére lefolyt egy könnycsepp az arcomon mire Oli odajött letörölte majd megölelt. Pár perc múlva átöltöztem feketébe és ennyit mondtam:
- Valaki kivisz a külvárosba? -kérdeztem kissé rekedtes hangon.
- Én kiviszlek. -mondta Olivér.
- Köszi.
- Na gyere! -majd kezébe fogta a slusszkulcsot.
- Lara tied a ház mindjárt itt vagyok!
Az úton végig csak az ablakon nézelődtem ki majd azt éreztem, hogy Oli a kezét a térdemre teszi. Csöndben mentünk csak néha szólaltam meg navigálást adni. Majd mikor odaértünk apa és anya várt engem. Én rögtön a nyakukba ugrottam. Nem bírtam tovább elszakadt a cérna. Szerencsére anya felkészült erre.
- Gyertek be gyorsan! -mondta majd behúzott engem és Olit a házba ami elég nagy kertes ház volt nem messze az én házamtól. Ott egy ügyvéd fogadott.
- Jó napot és részvétem! Azért hívtunk téged ide mert mint tudod a nagybátyád egyetlen élő rokona édesanyád és a családja volt és éppen ezért a házat és minden vagyonát rád hagyta. -mutatott felém.
Meg sem szólaltam csak alá írtam egy fecnit ami arról szólt, hogy átvettem a házat. Majd kikísértük a férfit és anyuval diskurálni kezdtünk mi is legyen a házzal.
- És mi lenne ha eladnánk a pénzt meg megfeleznénk?
- Nem kell eladni. -mondta apa.- Mi lenne ha ideköltöznél a barátnőddel Larával?
- Végül is legalább nem állna üresen.
- Oké mi lenne ha holnap átugranék segíteni átcuccolni?
- Ne fáradjon! -mondta Olivér.- Majd mi segítünk.
- Aha szóval te és a híres segítséged. -néztem rá kicsit komolytalanul.
- Na jó most tényleg segítünk.
- Oké de ha nem nem kapsz az otthoni sütiből.
- Oké. -nyelt egyet.
- Látom jól megismertétek egymás gyenge pontjait. -mondta anya.
- Persze de csak én. -mondtam.
- Ó szóval nem tudja, hogy mennyire csikis vagy.
- Á szóval csikis. -nézne rám ördögien mire én elkezdenék a kert felé futni.- Na állj csak meg ezt még megbánod!
- Oli nehogy megpróbálj megcsikizni!
- De de! -és már el is kapott mivel éppen elestem volna de megfogott és csikizni kezdett mire én lefogtam a kezét.
- Patocska Olivér ha nem hagyod abba tényleg nem kapsz enni. -de mire kimondtam a nevét a szomszédból egy ismerős fej bukkant elő.
- Sziasztok
- Szia Szandi!
- Szia! -mondta Oli abbahagyva a csikizésem.
- Részvétem a nagybátyád miatt.
- Köszi. Ja tényleg erről a majomról meg is feledkeztem.
- Ki a majom. -kérdezte Oli.
- Te! -mondtam mire ő bedurcizott.- Szandi ő itt Patocska Olivér! Oli ő pedig Rácz Szandra!
Szandinak tátva maradt a szája a név hallatán.
- Na ne már! Látod Oli ezért nem megyek veled sehova mindenhol ismernek.
- Hát tehetek én róla túl szívdöglesztő vagyok!
- Na ez az ami nem igaz.
- Hé én is itt vagyok! Mi lesz a házzal?
- Hát én meg a barátnőm ide költözünk.
- Na gyere lesz még időtök beszélgetni nekem viszont kaja kell.
- Tudtam, hogy nem bírod ki vacsiig. -mondtam.
- Szia! -köszöntem el.
- Sziasztok!
- Hello!
Majd elindultunk a kocsi felé. Mikor haza értünk csak Benny és Ya Ou nézte a TV-t.
- Sziasztok! Többiek?
- Sziasztok! Épp bent romantikáznak.
- Na ne! Sziki! -ordított egy nagyot Oli. Mire ők kézen fogva jöttek kifele.
- Na jó Lara pakolj költözünk.
- Mi? Oké! De hova?
- Nagybátyám kertes házába. két emelet 6 szoba bebútorozva. Ja és 2 fürdő vár minket.
- Várj megyünk mi is. -mondta kiskutya szemekkel Benny.
- Jól van gyertek de ketten a 2 nappaliban alszotok mivel 4 hálószoba van és 6-an vagyunk.
- Ő végül is itt is elfértünk! -kapcsolódott be Oli.
- Na jó kihez hívjuk a mentőt? -kérdezte Sziki.
- Olivérhez szerintem. -mondta Lara.- Én megvagyok Szikivel.
Szúrós szemmel néztem Olira aki vissza mosolygott kivillantva a vámpírfogait.
- Na jó!
- Ez az nem öl meg! -ugrott Oli.
- Na alvás! -mondta Ya Ou.
- Én lezuhanyozok. -mondtam.
- Na és hol marad a vacsim.
- Jó valaki adjon neki kaját.
- Csinálok valamit. -mondta Feng.
Miután lezuhanyoztam bementem a szobámba majd aludni próbáltam de arra keltem fel fél óra múlva, hogy Oli homlokon puszil és azt mondja:
- Jó éjt!
Majd átfogott a kezével és pár perc múlva már álmában szuszogott. Teljesen össze voltam zavarodva. Miért puszilgat? És múltkor az a csók? A francba azt hiszem Oli belém esett! Ezzel a gondolattal elaludtam.
*Olivér*
Nem tudom mit is gondoljak olyan aranyosan alszik! Basszus! Azt hiszem beleszerettem! Majd ezzel aludtam el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése