- Sziasztok Oli?
- Szia hát ő nem tudom hol van. -mondta furán ázsiai haverom.
- Hé van joga tudni. -mondta Benny.
- Na jó hol a francban van Oli.
- Hát nem tudjuk pontosan egy csajjal sétált el és később láttuk ahogy puszilgatja. -mondta Sziki mire én bementem a szobámba és becsaptam az ajtót.
Egy órával később Oli kopogott.
- Beengedsz babám?
- Takarodj.
- Mi az?
- Csak úgy szólok, hogy a srácok mindent elmondtak.
- Nem úgy volt az. Hagy magyarázzam el.
- Elcseszted menj innen.
- De kérlek Kinga!
Erre odamentem és kinyitottam az ajtót.
- Szedd az összes cuccot a szobámból tied az egyik nappali és csak azért maradhatsz mert a srácok itt vannak.
- Kérlek! -nézett a szemembe Olivér és a szemében már gyűltek a könnyek.
- Nem tudok megbocsátani sajnálom! -mondtam már sírva mire ő bejött összeszedte a cuccát és elment a szobából.
*Olivér*
Miért csináltam már megint ezt? Elegem van ez túl sok nekem. Majd neki dőltem a folyosó falának és azt hallottam, hogy a másik oldaláról a falnak valaki sír. Én is sírtam, eddig bírtam. Majd hirtelen elhallgatott a másik oldalról a sírás már csak szuszogást hallottam. Gondoltam megnézem mi van Kingával de nem nyílt az ajtó. Be volt zárva de éreztem, hogy baj van amikor kinyílt az ajtó és Kinga jött ki rajta. Láttam, hogy magát tépi belülről. Majd nem bírtam megint lecsúsztam a fal mellé és csak magam elé néztem.
- Bocsánat. -mondtam majd magam elé bámulva elaludtam.
Másnap keltem csak fel mire mindenki engem nézett. Feng ült mellettem és nézett engem majd megszólalt.
- Miért töröd össze folyamatosan?
- Nem tudom de mindig megbánom.
- De nézz a szemébe látszik rajta, hogy szeret téged.
- Tudom.
- És akkor miért csinálod ezt?
- Majd én megmondom! -lépett oda Kinga.- Mert akárhogy is szeret nem teljes szívéből és ez miatt ez a kapcsolat halott.
- Ne Kinga kérlek! Sajnálom. -erre ő válasz nélkül elrobogott.
- Ne csinálj hülyeséget haver. -mondta Ya Ou és elment.
Ne csináljak hülyeséget? Azt már megtettem most pedig az egyetlen lány akit teljesen szerettem itt hagyott.
Majd elmentem sétálni egy elhagyatott sínekkel teli helyre.
Amint ott sétáltam megláttam egy ismerős arcot bár nem repestem az örömtől.
- Na mi az sztárocskám kidobtak? -mondta gúnyosan Bence.
Én tovább mentem nem foglalkoztam vele nem érdekelt már.
- Hé na mi az elvitte a cica a nyelved?
- Csak tessék itt az alkalom vágd még te is a fejemhez, hogy elszúrtam. -mondtam már könnyezve.
- Na mi történt? -kérdezte meglepődve kissé nyugodtabb hangon.
- Elszúrtam már megint.
- Hé én vagy hússzor szúrtam el. De ha tényleg szeret megbocsájt.
- Nem fog most már vége kész.
- Hé kidobott a lakásból?
- Nem de csak a srácok miatt.
- Na ide figyelj ha annyira haragudna rád már a bőröndöd az ajtó előtt heverne és rég kidobott volna.
- Ezt nem hiszem el miért kell mindig elszúrnom? -mondtam majd egy fába vágtam még mindig kicsit érzékeny öklömet. És többre nem emlékeztem.
Amikor kinyitottam a szemem a sín mellett feküdtem és Bence keltegetett.
- Mi történt? -kérdeztem.
- Elájultál.
- Add ide a telefonom!
- Kit hívsz?
- Kingát.
- Mit akarsz? -mondta a telefonba.
- Adom Bencét ő elmondja mi történt. -ezzel átadtam a telefont mire ő mesélni kezdte mi történt.
- Egy perc és ott vagyok. -azzal le tette.
Pár perc múlva Kingát láttam jönni de nem volt tiszta a kép forgott velem a világ. Majd egy ember megfogott és betett egy ismerős kocsiba aztán többre nem emlékeztem.
Mikor felkeltem egy kanapén feküdtem. nem tudom, hogy kerültem oda de ott voltam. Kicsit később elindultam Kinga szobája felé és mikor épp ki akartam nyitni Kinga lépett ki rajta mire én csak rámosolyogtam mire ő megijedt és egy akkora pofont kaptam tőle, hogy hátrahőköltem.
- Nyugi csak én vagyok.
- Megijesztettél különben is ez a pofon még járt neked.
- Jogos. -mondtam majd neki dőltem a falnak és leültem.- Most mi lesz?
- Nem tudom te már úgyis tovább léptél.
- Ja biztos azért ájultam el.
- És feküdtél 2 napig kórházban.
- Mi van?
- Bent tartottak.
- Aha értem -mondtam.
- Akkor én léptem.
- Hova mész?
- Anyuhoz elmondom neki mi a helyzet.
- Kinga!
- Mond!
- Kérlek! Sajnálom.
- Oli tudod jól, hogy ez nem fog menni így. Én szeretlek de...
- Kérlek egy utolsó esélyt. -mondtam már sírva.
- Oké megkapod de akkor összeszeded magad és lejössz velem.
- Köszönöm! -mentem oda hozzá és csókoltam meg.
- Gyere mert elkések.
- Várj miről?
- Hajni esküvőjéről.
- Mi várj akkor öltöny kell sietek. -mondtam majd elfutottam átöltözni.
- Hé jössz már vagy kell még egy óra?
- Megyek.
- Na mi az sztárocskám kidobtak? -mondta gúnyosan Bence.
Én tovább mentem nem foglalkoztam vele nem érdekelt már.
- Hé na mi az elvitte a cica a nyelved?
- Csak tessék itt az alkalom vágd még te is a fejemhez, hogy elszúrtam. -mondtam már könnyezve.
- Na mi történt? -kérdezte meglepődve kissé nyugodtabb hangon.
- Elszúrtam már megint.
- Hé én vagy hússzor szúrtam el. De ha tényleg szeret megbocsájt.
- Nem fog most már vége kész.
- Hé kidobott a lakásból?
- Nem de csak a srácok miatt.
- Na ide figyelj ha annyira haragudna rád már a bőröndöd az ajtó előtt heverne és rég kidobott volna.
- Ezt nem hiszem el miért kell mindig elszúrnom? -mondtam majd egy fába vágtam még mindig kicsit érzékeny öklömet. És többre nem emlékeztem.
Amikor kinyitottam a szemem a sín mellett feküdtem és Bence keltegetett.
- Mi történt? -kérdeztem.
- Elájultál.
- Add ide a telefonom!
- Kit hívsz?
- Kingát.
- Mit akarsz? -mondta a telefonba.
- Adom Bencét ő elmondja mi történt. -ezzel átadtam a telefont mire ő mesélni kezdte mi történt.
- Egy perc és ott vagyok. -azzal le tette.
Pár perc múlva Kingát láttam jönni de nem volt tiszta a kép forgott velem a világ. Majd egy ember megfogott és betett egy ismerős kocsiba aztán többre nem emlékeztem.
Mikor felkeltem egy kanapén feküdtem. nem tudom, hogy kerültem oda de ott voltam. Kicsit később elindultam Kinga szobája felé és mikor épp ki akartam nyitni Kinga lépett ki rajta mire én csak rámosolyogtam mire ő megijedt és egy akkora pofont kaptam tőle, hogy hátrahőköltem.
- Nyugi csak én vagyok.
- Megijesztettél különben is ez a pofon még járt neked.
- Jogos. -mondtam majd neki dőltem a falnak és leültem.- Most mi lesz?
- Nem tudom te már úgyis tovább léptél.
- Ja biztos azért ájultam el.
- És feküdtél 2 napig kórházban.
- Mi van?
- Bent tartottak.
- Aha értem -mondtam.
- Akkor én léptem.
- Hova mész?
- Anyuhoz elmondom neki mi a helyzet.
- Kinga!
- Mond!
- Kérlek! Sajnálom.
- Oli tudod jól, hogy ez nem fog menni így. Én szeretlek de...
- Kérlek egy utolsó esélyt. -mondtam már sírva.
- Oké megkapod de akkor összeszeded magad és lejössz velem.
- Köszönöm! -mentem oda hozzá és csókoltam meg.
- Gyere mert elkések.
- Várj miről?
- Hajni esküvőjéről.
- Mi várj akkor öltöny kell sietek. -mondtam majd elfutottam átöltözni.
- Hé jössz már vagy kell még egy óra?
- Megyek.
*Kinga*
Amint Oli kilépett a fürdőből tökéletesen beállított hajjal öltönyben és világos Barna farmerban már mondta is:
- Mehetünk!
- Oké gyere. -húztam ki a házból.
Épp időben értünk le mikor kiszálltunk Hajni támadott le minket.
- Úr isten már azt hittem nem jössz.
- Bocsi de már itt vagyunk.
- Várj Oli mit keres itt nem infúzióra kötve fekszik a kórházban?
- Haza hoztuk és az utolsó pillanatban amikor épp indultam felébredt és otthon hagyni lehetetlen.
- Pontosan. -mondta Oli majd megpuszilta a fejemet.
Gyönyörű esküvő után jött a lagzi is már minden modern szám volt amikor épp meghallottuk Hajni hangját aki Olit kérte a zene géphez mire Oli megszólalt.
- A fiúk nélkül nincs jó hangom.
- Hé mi is itt vagyunk. -mondta mögötte Sziki.
- Nos akkor mehet? -kérdezte.
- Persze. -majd lejátszottak néhány dalt.
Lent aludtunk anyuéknál mivel hajnali 2-kor nem akartam vezetni. Ezért amint az ágyba feküdtünk mindketten már aludtunk is.
.jpg)





